A turistaház (1/3)

A Szent Anna-tavat felkereső turisták közül kevesen tudják, hogy a tó partján, a kápolna szomszédságában közel száz évvel ezelőtt egy turistaház volt.

A Szent Anna-tó és annak környéke a búcsúk kapcsán már régen ismert volt. A „Csík-Tusnádi-Beszédmezőnni gyógy fürdő Társulat” létrejöttével elindult a fürdőtelepülés kialakítása, fejlesztése. Villák, fürdők épültek ki, melyek vonzották a gyógyulni vágyókat.

A település körül sétányokat, túrautakat hoztak létre, hogy a vendégek minél több időt tudjanak az „ózondús erdei levegőn” tölteni. A kisebb séták mellett egyre többen választották a kráter meredek falainak a megmászását, a tó felkeresését is. A turisták számának növekedésével egyre fontosabbnak látszott egy menedékház építése, alkalmat adva a turistáknak a hosszabb időtöltésre.

Nagy Gyula királyi erdőfelügyelő 1883. decemberében a Székely Nemzet hasábjain terjedelmes írásában vetette fel az ötletet, hogy fontos lenne a Magyarországi Kárpát Egyletnek helyi osztályokat létrehozni. Sorolja is az elképzeléseket, hogy mi lehet egy esetleges megalakuló „Délkeleti Osztály” feladata. Ezek között találkozunk először a turistaház, azaz egy nyaraló ötletével. „A Szent-Anna tóhoz is végül egy stylszerű és csinos nyaraló is lenne klimatikus gyógyhely gyanánt építendő. Ennél szelídebb, kellemesebb es üdítőbb nyári búvóhelyet meg csak képzelni sem lehet, főleg akkor, ha pl. meg egy úszó fürdőház, avagy uszoda is rendeztetnek be a tóra.”

Évekkel később újra felbukkan a téma, amikor a háromszékmegyei EKE osztálya az 1893. január 15-i központi választmányi gyűlésén kéri, hogy építsenek menedékházat a Szent Anna-tóhoz. Hangay Oktáv EKE alelnök úgy látja, hogy ez nem tartozik az EKE feladatkörébe, hanem elsősorban Tusnádfürdő feladata lenne. „A menedékházak nem fürdők közelében építendők, hanem a magasabb hegyekre, honnan a turista nem térhet oly könnyen vissza és ott hálnia kell.” A háromszéki osztály lelkesedését felkarolva úgy döntenek, hogy készüljön el a menedékház terve és költségvetése és azt követően közbenjárnak az ügyben. Ugyanakkor kérést fogalmaznak meg Csík vármegye és Tusnádfürdő irányába, hogy a menedékház tervét hajlandóak-e támogatni. Mivel területileg a Szent Anna-tó nem a háromszékiek tevékenységi területéhez tartozik, hanem az alakulófélben lévő Csík vármegyei osztályra, így az ő feladatuk lesz.

1893 júliusában a választmány gyűlésén jelzik, hogy: „Csíkvármegye törvényhatósága a Szent-Anna tóhoz építendő menedékház költségeire 100 frtot szavazott meg. – Választmány az összeget mindaddig pénztárba helyezi, míg a kivitel iránt a terv és költségvetés elkészül.” A háromszékvármegyei osztály 250 forinttal, Tusnádfürdő további 100 forinttal támogatja a menedékház tervét, míg Csíklázárfalva telket és faanyagot ajánl fel. Potsa József Háromszék főispánja javaslatának megfelelően az alakulófélben lévő csík vármegyei osztály kapja meg a feladatot, a menedékház megépítésének vezetését.

A sepsiszentgyörgyi Papp Domokos főmérnök által készített tervrajzot és költségvetéstervezet az 1895. május 11-i választmányi gyűlésen bemutatták be, amelyet el is fogadtak.

A turistaház (2/3)

Ez is érdekelhet: Kaland a Csomádban – Bevezető