Szent Anna-kápolna (5)

Ferentzi János református lelkész segít rendet tenni a kápolnák térbeli elhelyezésénél „…az északi szegelet parton tizenöt lépésnyire a sétahelytől, hogy a regényességnek semmi híja ne légyen, látszik egy régi kápolnarom; a keleti oldalon pedig vagyon egy kőkápolna, előtte három kereszt, szembe ezzel egy remetelak ház, mellette ebédlőépület; a tó körül tizenkét kereszt a búcsújáráskori térdeplésekre …” [1] A bejegyzés idejét nem tudjuk, de mivel Ferentzi Orbán Balázs munkáját segítette, így minden bizonnyal az 1860–70-es évekből származhat. E szerint a tó északi oldalán az Első Katonai Felmérésen is látszó templom romjai voltak, amely helyett a mostani kápolna közelében épült meg az új kőkápolna.  

Minden bizonnyal a romos kápolnát láthatjuk Cserey Zoltán, József Álmos Tusnádfürdő, Szent Anna-tó című könyvében. Itt kis fakápolna látszik, amelynek formája eltér a Szent Anna-kápolnáétól, és a tóhoz viszonyított pozícióját illetően is igaz lehet. A fénykép alatt ez a felirat szerepel: „1842-ben építették, 1860-ban újították fel”.

 A Harmadik Katonai Felmérés 1869–1887 között zajlott, nem sikerült csökkenteni az időintervallumot, hogy mikor járhattak a Szent Anna-tó környékén, így egy kicsit erőltetve kell beillesztenünk idővonalunkba. A térképen látszik a kápolna és körülötte a négy kereszt. Ezek a keresztek nem temetőt jelölnek, hanem a Ferentzi János által említett keresztút részei, annyi eltéréssel, hogy míg ő három keresztet említ, a térképen négy látható. Feltűnik egy szerpentinút is a Kis-Csomád keleti oldalában, amely a régi, az első felmérésen megjelölt kápolna irányába ereszkedik le.

 Orbán Balázs A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból című hatalmas munkájához 1862–1868 között közel 500 települést keresett fel, mely során megfordult a Szent Anna-tónál is.[2] Ezt követően 1873-ig hat kötetet jelentetett meg, a Szent Anna-tó a harmadik, Háromszéket (1869) ismertetőben kapott helyet.

Itt érdemes a műben megjelenő képekről is néhány szót ejteni. A fényképeket Orbán Balázs és Mezey József készítették, amelyeket a kor technológiájának megfelelően először fára átrajzoltak, majd ezt követően metszették, lehetővé téve annak sokszorosítását. A mellékelt kép felirata A Szent-Anna tó keletoldali látképe, melyet Keleti Gusztáv rajzolt át fára, és Morelli Gusztáv metszette, erről tanúskodik a kép jobb alsó sarkában látható „Morelli” felirat is. Feltehetően a metszet alapját képező képet Orbán Balázs készítette az 1862–68-as időszakban, melyen a tó és a Szent Anna-kápolna látható, előtérben egy nagyobb vadásztársasággal. Érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy vannak esetek, amikor Orbán Balázs a fametszőtől kér egy-két változtatást, kiegészítést a fényképekhez viszonyítva.[3]

Szent Anna-kápolna (4)

.