Szent Anna-kápolna (6)

Darányi Ferenc 1871-ben a Kecskeméti Lapok hasábjain közöl útiterveket Erdélybe utazók számára. Ebben is olvashatunk a Szent Anna-tóról, a mellette látható kápolnáról/kápolnákról: „Látható még a régibb kápolna romja, a melynek közelében a legújabb időben egy új építtetett”.[1]

Dr. Dobránszky Péter 1875-ben az Emlékhangok a Székelyföldről című írásában csak egy romos kápolnát említ, ami az előbbi információkkal ellentmondásba kerül: „Tovább a kápolna romdüledékénél, a hova bucsus nép zarándokolt egykor, de befertőzvén tisztátalan üzelmeivel a szenthely táját, most már csak romja és emléke áll a kápolnának és bucsujáróknak”.[2] Néhány évvel később Szádeczky Lajos is egy romos falú kápolnáról számol be[3], ahogy teszi a néhány nappal később arra járó Szinnyei J. is[4].

A kápolna következő említése Vitos Mózestől származik, aki szerint 1884–85-ben egy csíkszentgyörgyi ember felújította a kápolna ajtaját, ablakait, és lezárta. „A kápolna földje padolatlan, de az oltár számára, mely egyúttal a szentély elkülönítését jelképezi, egy kis emelkedés van bepadolva. Az oltárhelyét egy oltárképnek is beillő és szép keretbe foglalt, 1 m magas és 80 cm-nyi széles Szent Anna-kép díszíti. A kápolna fala pedig tele van aggatva kisebb-nagyobb keretbe foglalt szép képekkel és gyertyákkal. Még egy kis rozzant hangú harang is van, mely a kápolna melletti állványra illeszkedik minden búcsú, ünnepély és nagyobb összejövetel alkalmával. A kápolna kulcsát a csíkszentgyörgyi ember kezeli, ki nyári időben többször, sőt néha még téli időn is ellátogat oda. A kápolna körül a keresztúti stációnak megfelelően keresztek vannak felállítva, melyeknél az ide összejövők keresztútját, szent olvasót, zsolozsmákat, ájtatos imákat szoktak énekkel felváltva végezni …” [5] A Habsburg Birodalom által készített Harmadik Katonai Felmérés térképén is feltűnik a Szent Anna-kápolna a Vitos Mózes által említett keresztek gyűrűjében.

Ez a fénykép a Nagy-Csomád tetejéről készült, ott, ahol ma erdő van, közel 150 évvel ezelőtt marháikat legeltették a pásztorok. A kép bal alsó sarkában kivehető a kápolna alakja is.

A fenti kép A Kárpát-medence természeti értékei című könyvben jelent meg az alábbi képaláírással: A Szent Anna tava Csomádról tekintve, Csík vm. Id. Lóczy Lajos felvétele, 1866. (L. sz.: 623.) A kiadvány többek között Lóczy Lajos (1849–1920) neves geológus és tanítványa, Cholnoky Jenő terepbejárásai során készített több ezer felvétel közül tesz közzé néhányat. Sajnos sok ezek közül elkallódott az évek során, nem tudni hollétükről.[6]

Szent Anna-kápolna (5)

Szent Anna-kápolna (7)