Román Népköztársaság, Magyar Autonóm Tartomány Csíki rajon, Tusnádfürdő Néptanácsa 536/1965. sz. Címzett: A Vadászok és Sporthorgászok…
Tusnádfürdő állami tulajdonba adásának terve (1909.10.12.)
A kezdeti időszakban, azért, hogy feltudják venni vetélytársaikkal a versenyt a fürdőszövetkezet kölcsönhöz folyamodott és a Brassói Nyugdíjintézettől 250.000 korona hitelt vett fel. Idővel ez a kölcsön egyre nagyobb teherré vált, hiszen a 140 000 koronába került Gyógycsarnok évente mindössze 5 000 korona jövedelmet termelt. Mindemellett a rossz fürdőidények, az adósság kamatjai egyre kilátástalan helyzetbe sodorták a települést.
Kállay Ubul csíki főispán, akkori szövetkezeti elnök közbenjárására 1909-ben, a 12-ik órában sikerült elérni, hogy az állam kifizette a tartozást, így nem került a nyugdíjbiztositó tulajdonába a fürdő. Habár a Magyar Állam törlesztette a közel 400.000 korona körüli adósságot a Kronstadter Pensions Anstalt irányába, de a fürdő így sem szabadult az adósságtól, hiszen most az állam fele volt tartozása.
Ehhez az időszakhoz kapcsolódik a lent olvasható, Kozmás község képviselő testületi gyűlésének jegyzőkönyve.
***
Jegyzőkönyv (9/909)
Felvétetett Kozmás község házánál 1909 október hó 12én a községi képviselő testület rendkívüli közgyűlésében.
Jelen vannak
Orbán Dénes községi bíró elnök, Lőrincz János kjegyző, Kajcsa József, Lestyán Antal, Ábrahám Péter, M. Balázs Ferencz, Simon András, Borbély Ferencz, Udvari Károly, Balló Károly, Kemény Gyula, Szántó Ábrahám, Ruscsák Kálmán, id. Dobos Dénes, Borbély János, ifj. Dobos Dénes, id. Kelemen István, ifj. Szántó Lajos, Kozma István József.
Elnök a gyűlést annak megállapítása után, hogy az szabályszerűen összehívatott megnyitja és a jegyzőkönyv hitelesítésére Balázs Ferencz ls ifj. Dobos Dénes tagokat felkéri.
59. A községi képviselő testület 1909. szeptember hó 5én 7-909 sz. alatt hozott határozattal kiküldött bizottság beszámol a községi képviselő testületnek a Tusnád gyógyfürdő eladása érdekében folyó évi szeptember hó 7én megtartott értekezlet eredményéről. Bemutatja ezen értekezleten felvett jegyzőkönyvet, mely szerint tárgyal tűzetett foglaljon állást a tulajdonos négy község Tusnád gyógyfürdőnek a szövetkezetnek sürgős és válságos anyagi helyzeten, a fürdőnek állami kezelésbe való átadása, illetve örök áron leendő eladása s ezzel kapcsolatban a szövetkezet adósságainak az állam által való átvétele s így a négy község közvagyonának is megmentése tárgyában.
Előadó körjegyző bejelenti, hogy ezen ügyben a tárgyalás folyó év szeptember hó 12én tartott rendkívüli közgyűlésben 8-909 sz. 56 p. alatt hozott határozattal mai napra tűzetett ki. Egyszersmind javasolja, hogy ezen ügyben névszerinti szavazással hozandó a határozat.
Továbbá mondja ki a képviselő testület, hogy a négy község tulajdonát képező Tusnád gyógyfürdőt az első értekezletben is elfogadott 400.000 korona az az négyszázezer korona vételárért örök tulajdonjoggal a Magyar Államnak eladja s bele egyezik abba, hogy ezen fürdő teljes egészében a Magyar Állam kezelésébe a szövetkezet közbejöttével átadassék.

Véghatározat
Elnök a névszerinti szavazást elrendeli és a szavazásra a kérdést felteszi. Akik a Tusnád gyógyfürdő eladását akarják szavazzanak igennel, akik pedig nem akarják, szavaznak nemmel.
Igennel szavaztak: Orbán Dénes, Lőrincz János, Szántó Ábrahám, Balázs Ferencz, Udvari Károly, ifj. Dobos Dénes, Simon András, id. Kelemen István, is. Dobos Dénes, Lestyán Antal, Borbély János, Borbély Ferencz, Ábrahám Péter Mihályé, Balló Károly, Kemény Gyula, Puscsák Kálmán, Kajcsa József Mihályé, Kozma István Józsefé és ifj. Szántó Lajos.
nemmel nem szavazott senki.
A képviselő testület beható tanácskozás után névszerinti szavazással egyhangú határozattal kimondja, hogy kész az államnak Tusnád gyógyfürdőt és pedig a szövetkezetnek átadott fürdő területet az ehhez tartozó összes javakkal, épületek fürdők és minden jogokkal örök tulajdonul át és eladni, úgy azonban, hogy a Magyar Állam köteles legyen a négy községnek ellenértékül készpénzben minden levonás nélkül egyszer s mindenkorra 400.000 koronát azaz négyszázezer koronát vételárul fizetni, megjegyezve, hogy a vétel tárgyát képező javak a létező terhekkel mennek át az állam tulajdonába.
A fürdő után az italmérési jog megváltása alkalmából a kincstár által adott regále kötvények a négy község tulajdonát képezvén már eredetileg az előbb említett adásvevési ügylet létrejötte esetén miután a térhaszonélvező szövetkezet megszűnik, a négy községnek kiadandók lesznek.
Úgy a kapandó vételár, mint a négy község tulajdonát képező regálé kötvények értéke a négy község közt a fennálló arány szerint lesz felosztandó.
A kapandó összeg községi törzsvagyon képen kezelendő, a tőke semmi címen el nem költhető, csak a kamatok használhatok fel.
Forrás: Román Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Hivatala, F254, 5. iratcsomó
Segíts megismerni a Csomád történeteit!
Ha értékesnek találod munkánkat, támogasd programunkat, hogy újabb történeteket tárhassunk fel a Csomád és Tusnádfürdő múltjáról!
♥ Támogatom a programot